Ismét egy lehetőség sok pénzt keresni, és ismét nem nekünk! Mi a pórnép megint csak, legfeljebb elszenvedője, finanszírozója lehet annak, hogy a mások megkeresik a milliárdokat. De hogyan is kapcsolódik a NER féle maffiakapitalizmnushoz ez a kis Petőfi reboot? A válasz egyszerű, úgy, hogy igaz. Sőt igazabb, mint az eredeti. Mert mint azt tudjuk, Petőfiék szabadságharcát, bármily dicső is volt, leverték. Hiába állított párhuzamot a népakarat és a hömpölygő víztömeg közé. De mitől igazabb az én verzióm?
Egy egész rövid időutazásra ivnitálok mindenkit magammal, a nem túl távoli múltba. Egészen pontosan a múlt hét péntekére, azaz november 22-ére. Mi is történt akkor? Beköszönt a mi kis előremenő, szabadságharcos, mindenki által példaképnek tekintett hazánkba, az aljas sorosiszta, libernyák, háborúpárti, magyarellenes zord tél, az első havazással. Teljesen váratlanul, mindenféle figyelmeztetés, és előreláthatóság nélkül. Ja nem. Mert hát tél van, hideg is, és minden előrejelzés egy hete harsogta már, hogy pénteken havazás lesz. Természetesen az éves hazugságparádé meg is érkezett, a közútkezelő, az autópálya mérnökségek, a MÁV felkészültek a télre. Átálltak téli munkarendre, beélesítették a sószóró, és hótoló flottát. Mindenki, boldog, mindenki elégedett. Ám eljön az ominózus pénteki hajnal, és bármilyen hihetetlen, havazni kezd. De hát mi baj lehet? Ők felkészültek. Az emberek pedig galád módon elindulnak. Használni akarják a utakat. Egy részük önző, önös érdekből, munkába menne, egy részük oktatási intézményekbe szórakozni a kis barátaikkal/barátnőikkel, mások pedig minden cél nélkül, csak, hogy rontsák a levegőt a kipufogógázzal. Ezek közé tartozunk mi is, akik az M6-os autópályán az esős hajnalon elindultunk Pest felé. Szekszárd előtt már havas esőre váltott a csapadék halmazállapota, majd nem sokkal később már hóra. De hát ugye Ők felkészültek. Olyannyira, hogy Paksra már az autópálya elesett, 60-70 km/h lehetett haladni a külső sávban, a belső pedig személyautóknak használhatatlan volt. Hókotrónak még nyomát se lehetett látni, de még annyi sem volt a bennük, hogy előre lesózzák az autópályát, hátha nem marad meg a hó. Neeeem! Ők felkészültek. Közben a hírekben félóránként elmondták, hogy mennyire felkészültek a hatóságok a télre, aztán pedig, hogy hol, mennyire bénult meg az ország. Az M1-es mind két irányba, az M3-as Pest felé teljesen, Az M1/M7 bevezető is elesett, és az M0-áson is akadozott már a forgalom. Az első sózó autót Dunaújváros magasságában láttuk, persze a szembe oldalon, de arrafelé már javult is a helyzet, látszatra kevesebb hó esett, és a nagyobb forgalom jobban le is takarította a pályát. A hírekben még mindig a hallgathattuk a példás felkészültség promócióját, illetve, hogy, merre mekkora a baj. Gondolom a szegény belügyminiszter úr még nem kelt fel, mert sms még nem érkezett, hogy üljünk át másik autóba. Szerencsére kora délelőtti órákra megérkezett a megváltás, na nem a a közútkezelő jóvoltából, hanem az eső személyében, amely lemosta a havat nagyjából mindenhonnan. Tehát a hó jött, látott, és ismét győzött. Nem kicsit, nagyon. 5 cm vastag réteg elég volt belőle, hogy megbénítsa az országot. Mert ugye nem győzöm hangsúlyozni, Ők felkészültek. Emberek pedig, összetörték a autóikat, elakadtak, elkéstek. De az az ő hibájuk. Minek indultak el ilyen időben? Megvárhatták volna az esőt. De nem nekik ki kell menni az utakra. Tegyük hozzá, mivel nálunk nincs rá törvény se, sokan nyári gumikkal. Ami persze felelőtlenség, de nem tilos. Egy bekötetlen biztonsági öv 20000 Ft körüli büntetési tétel, plusz néhány hűségpont, pedig azzal “csak” magát veszélyezteti az illető. De télen, havas úton, vígan mehet bárki olyan gumikkal, amik tökéletes alkalmatlanok a biztonságos közlekedésre, Ergo mások életével is játszik. De ezt szabad. Azért benne logika ugye?
Tehát Petőfiékkel szemben, a hó győzött.De legalább esőnek és a nulla fok körüli időjárásnak hála csak pár órára, nem napokra. Botrány. Persze van tanulság. Nem is akármilyen. Senkit nem vontak felelősségre, mindenki jól végezte a dolgát. Milliós fizetések kiutalva, év végi prémiumok már csőre töltve. Van miből, nem pazarolják a mi biztonságunkra. Milliárdok pedig mennek a zsákba. Tudom, ez így van rendjén. Így van amióta az eszemet tudom. Minden évben. Mondhatni hagyomány. Sőt! A szomszédos országokat elnézve, ahol, Hofi Géza szavait idézve, “A hó olvadva esik”, nincs ilyen gond. Tehát mondhatni, hogy Hungarikum! Magyarország pedig előre megy, nem hátra. Ha nincs hó, mert akkor, sehova.
