A valóság ötven árnyalata

A valóság ötven árnyalata

Én konzultálni miniszterelnök úrral - második fejezet

2024. december 04. - RAIKON77

konzultacio.jpg

 

No, akkor folytassuk, mert fogy az idő, és be kell küldeni az illuzionista kiáltványt. Ugye az előző fejezetben kiveséztem a gazdasági semlegességet, mint első kérdést, és arra jutottam a saját kis logikámmal, hogy egy hangzatos bullshit, amely minden racionalitást, és életszerűséget nélkülöz. De akkor lássuk mit is akar erre ráépíteni a Főnök. 

Második kérdés: Új gazdaság politika

Ebben a pontban, azt kell eldöntenünk, hogy mi, pontosabban a Főnök, vagy az unió jelölheti ki, a magyar gazdaságpolitika új irányát. Ugye ez megint egy teljesen meddő, agyhalott kérdés. A magyar gazdaságpolitika irányát a magyar kormány szabja meg. Pont, ennyi. Természetesen, mikor az EU-ba beléptünk, vállaltunk bizonyos feltételeket. Ez ugye így szokott lenni, amikor valaki egy közösséghez csatlakozni kíván. Gondoljunk csak a lakóközösségek házirendjére, a különböző cégek, szervezetek, klubok, iskolák működési szabályzatára. Az nem nagyon megy, hogy valaki belép egy közösségbe, aminek az előnyeit élvezni szeretné, de közben a közösség nem várhat el tőle semmit. Nah, hát a mi vezetésünk ezt szeretné. Jöjjenek az EU-s pénzek, de ne akarjanak már beleszólni, hogy mi mit kezdünk vele. Rossz hírem van, ez már működik. Ennek ellenére, nem szólnak bele a magyar gazdaságpolitikába. Természetesen azt nem nézik jó szemmel ha az orosz vagy kínai terjeszkedés falovának a szerepét játszuk. Ha az EU érdekeivel ellentétes irányba akar menni valaki, akkor a többiek annak odakoppintanak. Ez ilyen egyszerű. Tehát nem igazán értem mit kéne eldönteni ebben a kérdésben, nagyjából semmit. De egy milliárdot talán elkötöttünk erre is. Hurrá! De majd a kövi biztosan olyan lesz már, amelynek értelme is van. Nézzünk is rá!

Harmadik kérdés: Kis- és középvállalkozások támogatása

Ebben ugye arról van szó, hogy meg kell fékezni a multikat, és fel kell tőkésíteni a hazai kis-, illetve középvállalkozásokat. Rendkívül hangzatos terv, mindenki kitörő lelkesedéssel fogadja, ebben biztos vagyok. A baj csak az, hogy a multikat mi nem fogjuk megfékezni. Sőt megsúgom, nem is akarja a kormány. Miért mondom ezt? Csak nézzünk körül. Debrecen, BMW gyár, sok milliárdos állami segítség. Szeged BYD, szintén. Az épülő akkumulátor gyárak egyike sem magyar tulajdonú kis, vagy középvállalkozás, mégis sok-sok milliárdos segítséget kapnak az államtól, ingatlan, illetve adókedvezmények formájában. Akkor hol van itt a megfékezés? Sehol, tudja Főnök is, hogy szükség van a multi cégekre. Az már más kérdés, hogy szabályozni lehet őket, sőt kell is. Ráadásul globális méretekben kellene szabályozni őket. De nálunk a szabályozás kimerül adóztatásban, amit ugye ők egy mozdulattal továbbhárítanak a fogyasztókra, lásd banki illetékek. Köszönjük! Arról nem is beszélve, hogy nézzük meg a munkakörülményeket, életpálya modelleket, munka törvénykönyve betartását a multiknál, és a KKV szektorban. Mindenkinek ajánlom, tanulságos. Csak egy példát emelnék ki az én városomból. A Tesco, mint multi, én se rajongok érte, de annyi órát dolgoztat amennyi a szerződésben van, nem játszik a bejelentett fizetés összegével, a túlórát kifizeti vagy le lehet csúszni, közösségi programokat szervez a dolgozóknak, és támogatja a helyi közösséget. Ezzel szemben a magyar tulajdonú CBA üzletben, trükköznek a bejelentéssel, nyolc helyett 9-10 órát kell dolgozni, nincs túlóra, nincs műszakpótlék, és nem tesz semmit sem a közösségért, sem az alkalmazottakért. De erre szokták azt mondani, hogy magyar seggbe, magyar lóf**zt! Egyszóval, multik vannak, lesznek (nyugati vagy keleti majd még kiderül), és szükség is van rájuk, megfelelően szabályozott törvényi és pénzügyi keretek között.

 A másik része a kérdésszerűségnek, a KKV szektor feltőkésítése. Ez egy valóban fontos feladat lenne. Azonban a magyar költségvetésen akkor lyuk tátong, hogy erre pénz biztosan nem lesz. Ezért az utóbbi időben, annyira futotta a csak a kormánynak, hogy kamattámogatott hitelekre lehetett nagyjából csak pályázni. Persze nem a Lölőnek, meg Tiborczéknak, hanem a KKV szektornak. Azt pedig, akárhogy is öntjük nyakon cukormázzal hitel marad. Csoda, hogy nem tolonganak érte a cégek? Nem. Mert bármilyen jó is lenne, sőt nélkülözhetetlen fejlesztéseket végrehajtani, a jelenlegi recesszióban a cégek mindenre vágynak, csak hitelekre nem. Most jönne jól az EU, csak hát a csapok zárva vannak. Mert ugye nekünk senki ne szóljon bele, hogy intézzük a dolgainkat. Ők meg akkor nem adnak pénzt. Aljas dögök! De legalább mi jól megmutattuk nekik.

Arról ne is beszéljünk, hogy a KKV szektor szoros szimbiózisban van a multikkal. Már a csúnya, rossz, nyugati multival, akinek a magyar cégek a beszállítóik. Nézzük meg Győrt (Audi), Kecskemétet (Mercedes), Miskolcot (Bosch), Pécs (Harman), stb,hány kis és közepes céget tartanak el ezek a multik. Persze a kínai multikkal nincs ilyen baj. Ők mindent Kínából hoznak, egy fillért sem költenek Magyarországon, magyar vállalkozásoknál. De nyitni kell kelet felé okvetlenül. 

Szóval megint egy olyan kérdés, vagy felvetés került, kb egy milliárdért, elénk aminek semmi értelme ebben a formában. Eddig háromból három. Közelítünk a tökéletes játékhoz. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://grayreality.blog.hu/api/trackback/id/tr5018745086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása